Csodás kis életem újabb szuper kalandja :)

Az első héten miután esélyem sem volt kifáradni a munkában, gondoltam megpróbálok kicsit körbenézni... :)

Vasárnap elmentünk bevásárolni a Ritával a Mall of the Emirates-be, ami azontúl, hogy egy hatalmas bevásárló központ rendelkezik olyan csoda dolgokkal pl., mint sípálya... 

Aztán bár igazán, nagyon meleg van, de nem volt kedvem bent maradni a szobában, és némelyik nap a medence sem volt annyira csábító, így fogtam magam, és felfedeztem egy kicsit a környéket. A hely, ahol laktam a The Greens nevű része Dubai-nak, ami a nevéhez illően szép zöld, van egy nagyon szép kis tó is a közelben, lehet sétálni, leülni a parkban. Kis helyes, nem?

És, hát ami még fontos... Nézzétek mit találtam... :)

És mivel délután sétálgattam, ezért gondoltam, mégsem hagyhatom ki a koffeinmentes, vaníliás Flat White-ot, igaz??? :) (azért hozzátenném, hogy nem volt olyan finom, mint ahogy otthon csináljátok Sityu, és bár kedvesek voltak, de meg sem közelítették a Costa Andrássy csapatát...)

Igazából jó volt sétálgatni (bár tényleg qrva meleg van), körbenézni, és persze rögtön el is döntöttem, hogy erre fogok keresni majd lakást... :)

Viszont, hogy esélyt adjak Dubai másik fehérek által nagyon felkapott lakóövezetének, másnap elmentem a Dubai Marina-ra, hogy körbenézzek.
Sétáltam a JBR walk-on, ami kb. olyan, mint a Váci utcánk, csak az egyik oldalán hatalmas felhőkarcolók vannak, a másik oldalán pedig az öböl. 

Bele is mentem a vízbe (bizonyíték is van róla :)), amit kb. főzéshez, vagy egy forró fürdőhöz lehetett volna használni, ha lett volna nálam tusfürdő vagy sárgarépa... :)

Maga a Marina egy öböl az öbölben, amit ugyancsak felhőkarcolók szegélyeznek, és nem lehet bemenni a vízbe.

Nem volt annyira lenyűgöző, így ez csak megerősítette az előző napi döntésemet, hogy a Greens-ben keressek lakást. :) 

Visszafelé úgy gondoltam, hogy kipróbálom a metrót, és persze nehogy egyedül metrózzak ezért gyorsan felhívtam a Józsit, hogy együtt metrózzunk. :) 
A metró tiszta, nem lehet rajta enni, inni, van külön hely a nőknek, és van Gold class, ami extra drága, de ott mindig le tudsz ülni, és nem kell a többséggel, azaz a különféle nációkkal, utaznod... Én maradtam a Silver class-nál. :)

Először is... A hetek itt a vasárnappal kezdődnek, ami elég nagy szívás...
Másodszor... Nem elég, hogy vasárnap mennem kell dolgozni, a munkaidő reggel 7-től du. 4-ig tart... (Ok, végülis mehetnék reggel 8-ra is, és akkor du. 5-ig kéne bent lennem, de ugye Matt Foster korán kelő típus...).

Miután azért túl estem a reggeli kelés sokkján, bementem az irodába, ami egy nagyon szép fás-parkosnak mondható helyen van. Ez egy egyetemi rész, bár most ugye nincs sok egyetemista a sulikban. 

A Matt, tök cuki volt, beszélgettünk, körbemutatott mindenkinek, majd ugye kb. közölte, hogy akkor másnap ő épp elutazik Doha-ba... :) 

Megkaptam a kis blackberry-met, ami szuper, bár utálom a blackberryket... Nagyon... Viszont lehet rajta ingyen chatelni - ezt a céges e-mail címem felvételével lehet elérni (blackberry messenger), ill. fel telepítettem rá a Whatsapp nevezetű alkalmazást, mert a Viber-t valami oknál fogva nem lehet... Ez ugyancsak chatelésre alkalmas program, ehhez a mobil számom ismerete szükséges... :) Mindkét infot nagyon szívesen megmondom privátban. 

És persze megismerkedtem a kollégákkal, akik hááááááááááááát... 
Mondjuk azt, hogy érdekesek voltak (azért rögtön hozzá is teszem, hogy most már egész jóban vagyok szerintem az egész csapattal, sokkal jobb a kapcsolatom mindenkivel). De az tény, hogy nem igazán voltak a legkedvesebbek az elején, bár pont azt beszéltem az otthoni kollégákkal, hogy az otthoni iroda sem arról híres, hogy könnyen befogadja az új embereket. De azért nem volt szuper érzés, hogy egy kicsit sem nyitottak... 

Azért egy gyors névsor, némi első napos jellemzéssel, és enyhe figyelmeztetés után, némi névtorzítással:
Dzséj - tanácsadó, a banki pozíciókért felel, indiai/brit pasi, nagyon szimpi, de fél tőlem, ill. a pozíciótól... Nem tudja, hogy meddig mehet el.
Seril - researcher, Jay-nek dolgozik, új zélandi lány, nagyon kedves
Endi - tanácsadó, a bankosokkal volt együtt, de kb. a harmadik nap ő lett az egyik Sales & Marketinges tanácsadó... Skót pasi, ami azt jelenti, hogy egy büdös szót nem értek abból, amit mond... Mondtam is valamelyik nap a Matt-nek, hogy én próbálkozom, de nem megy a dolog... Erre mondta a Matt, hogy nyugodjak meg, ő sem érti az Andyt... :D
Szívárványos Met - nem a főnököm, angol tanácsadó a Sales & Marketingen, ő is át lett rakva a divízióba... Előtte logisztikai iránnyal foglalkozott. Pösze... és szerintem sunyi... 
Krég - cukibogár researcher Prágából, egyébként angol... Nagyon bírom... Igazi kis balek, de egy nagyon jószívű pasi, bármiben szívesen segít, odaadja neked, nagyon jó ember. :) Bankos pozíciókon dolgozik Szaúd-Arábiának.
Márk (vagy Hibbzi) - Bankos pozíciókon dolgozik Szaúd-Arábiának. Sokak által ő a legjobb pasi az irodában... Mondjuk ezek alapján nekem tök más az esetem... Nem mondom, a teste nem rossz, de van benne valami irritáló... talán a feje??? Ő is angol. 
Kerolájn - Egészségügyi pozikért felelős, angol nő. Szerintem ő a legöregebb az irodában (legalábbis ő néz ki a legöregebbnek), szét van szolizva/napozva. Ettől függetlenül aranyos, nem sok vizet zavar...
Es - ő a másik nagy kedvencem, egy indiai/amerikai pasi, az IT-s részleget vezetgeni tanácsadóként... Nagyon kedves, és egész jól érti, amit csinál, ezenkívül nagyon rafkós... Tudja kivel "kell" jóban lenni, és ismeri az arany szabályt, hogy "ha jóban vagy az asszisztenssel, nem lehet nagy bajod...". :) Mindettől eltekintve is nagyon segítőkész. :)
Samína - indiai lány, researcherként dolgozik az Ash-nek. Ő folyamatosan dolgozik, ill. ők ketten folyamatosan dolgoznak, kicsit nehéz érteni az angolját, de azért lehet... :)
Rita - a mi magyar Ritánk. :) Jó, hogy lehet kihez szólni magyarul az irodában. :) A pénzügyön dolgozik, mint tanácsadó.
E ma - a pénzügyes csapat vezetője... Egy igazi nyomulós angol nő, nem kicsit határozott, és néha (egész sokszor) nagy ívben tesz mindenkire...
Defid - a másik hivatalosan kikiáltott angol szépfiú, merthogy régen rögbi játékos volt... A pénzügyes csapat tanácsadója... Ő volt a legkedvesebb velem az első napon. Nagyon aranyos, viszont nincs sok ésszel ellátva...
Ugyanolyan nevű lány, mint én  - a marketingesünk... egész kedves, meg segítőkész, de valami nem stimmel vele... Nem tudom mi... Még nem sikerült rájönnöm, mert kb. az első héten volt bent, azóta folyamatosan utazgat...
Éliás Tóbiás - az energy csapat vezetője, a Rita és a Hajni szerint olyan, mint a James (volt főnököm, szerintem mindenki hallott róla, de ha nem, akkor az pont jó), velem még nem viselkedett úgy, de azért tényleg elég sokat képzel magáról... 
Börna - dél-afrikai lány, elmondható, hogy ő a legjobban kinéző csaj az irodában, amit tud is magáról, és kellően el van szállva ettől a ténytől... Még mielőtt researcher lett volna az energy csapatban stewardess volt a Qatar légitársaságnál.
Reniiiii - indiai fiú, az energy csapat tagja, tanácsadó... sokkal többet nem tudok róla...
Szem - angol nő, a Toby felesége, a Toby csapatában dolgozik 4 órás munkaidőben, mert van egy 11 hónapos kislányuk. Róla sem tudok sokkal többet...
Emsz - filippino nő, nagyon kedves, nagyon segítőkész, ő majd Qatar-ba fog költözni, researcher az energy csapatban.
Kárló - kb. akkor jött, amikor én, filippino pasi, ugyancsak researcher az energy-nél... Jó fej.
Dzsémsz - ő az aki leginkább melegnek néz ki, de minimum egy nagyon nyálas hülye gyereknek, azonkívül rendkívül irritáló, hogy valóban nem csinál semmit, de azt hiszi, hogy ő mindent megtehet, mert angol...
Kler - egy Hummingbird nevű részleget vezet, ami nem más, mint hogy más fejvadász cégeknek keresünk embereket, tanácsadókat/researchereket és így tovább. Nagyon jó fej angol csaj, nagyon vicces, poénos, nagyon segítőkész.
Easy - ő az irodavezetőnk, libanoni/palesztin lány, nem ő az egyetlen, aki muszlim, de ő az egyetlen, aki mindig hord sálat a fején, nem hord abaya-t (az a fekete ruha, a fekete sállal), divatosan öltözködik, de a feje mindig el van takarva, meg effektíve minden testrésze... Nagyon cuki!!!! :)  

A munkamorál elég érdekes... Kb. úgy tudnám jellemezni, hogy képzeljétek el a saját munkahelyeteket a Karácsony és a Szilveszter közötti időben... Jelzem, nincs Karácsony, sem semmilyen ünnep... 
Tényleg nagyon keveset dolgoznak... Jah, és ami igazán felháborító, hogy senki nem hajlandó felvenni a telefont... Nincs közvetlen vonal csak egy közös, aminek az az eredménye, hogy körbecsörög a hívás az irodában... És mindenki ül nyugodtan, nézi a monitort, és b@szik felvenni a telefont... Ha esetleg nem veszem fel, akkor nagy nehezen kb. miután körbecsörgött az irodában a telefon vagy 5-ször, valaki felveszi... Pffffffffffffffff...

Szóval valahogy ilyen a munka... :)

Hétköznap kontra hétvége...

Este 7-kor már lemenőben van a nap... 

A megérkezésem utáni első napon elég sokáig aludtam... :) Mily meglepő... Hiszen hétvége... :) Miután felkeltem, gondoltam elmegyek az egyik közeli közértbe, hogy vegyek magamnak vizet, kaját, körülnézzek, stb. :)

Ez nem hangzik annyira teljesíthetetlen feladatnak, hiszen a "bolt" csak kb. 3 utcányira van, és nagyon bátran el is indultam kb. du. 3-kor nagyjából 40 fokban víz nélkül... Gondoltam fényképezek odafele, de egy "kicsit" párás volt az idő, így szegény kis fényképezőgép nem igazán bírta... 

Ilyen képek készültek: 

Végül azért szépen eljutottam a boltba, nem is volt annyira "meleg", de azért nem bántam, hogy bent ment a légkondi... :) 

És, mit találtam... :D

Nehogy hiányoljam akár egy napig is a magyar ízeket. :)

Miután bevásároltam, elindultam vissza, és "néhány" csomaggal a kezemben már nem volt annyira szuper a gyaloglás... 

Úgyhogy miután visszaértem, gondoltam épp ideje meglátogatni a medencét... :)

A medence vize nem hideg... Legalábbis nem annyira mint otthon... Viszont, ha kellőképp fel vagy melegedve, akkor egy kicsit lehűt... De nem annyira. :)

Viszont pozitív meglepetésként, megismerkedtem Alexandrával, egy brazil lánnyal, aki a szembelévő házban lakik. Jót beszélgettünk, mondta, hogy ha bármire szükségem van, csak szóljak neki nyugodtan, tudja, hogy milyen az első időszak Dubai-ban. :) Ő már több, mint egy éve van itt. Megadta a telefonszámát, tényleg nagyon segítőkész volt. 

Úgyhogy jól indult és fejeződött is be az első napom, csináltam még némi vacsit, mert nagyon éhes voltam, és mivel még nem sikerült átállni az itteni időre, így némi internetezéssel, beszélgetéssel töltöttem az időt, és próbáltam "korán" ágyba kerülni, hogy másnap ne full komásan menjek dolgozni 7-re... :)

Nem sok járda van...

Ezt akkor fedeztem fel, amikor az első délutánomon elsétáltam a közeli közértbe...

Azontúl, hogy kb. 40 fok volt (minimum), ahhoz, hogy eljuss a közértig egy részen volt járda, majd hirtelen elfogyott... Úgyhogy kénytelen vagy sétálni a kocsik mellett... Mondjuk nem sok ember sétálgat... Igazi kocsis társadalom. 

Gondoltam csinálok egy külön kis részt a blogban, Dubai és az Arab Emirátusok érdekességeiről / furcsaságairól... Mármint ami nekem érdekes vagy furi. :)

Lássuk is az elsőt... :)

Szóval úgy kezdődött, hogy július 6-án némi könnyes búcsú után felültem Ferihegyen a Bécsbe tartó gépre, hogy kora délután onnan átszálljak a Bécs-Dubai járatra. :)

Utólag is köszönet Zsu-nak, hogy segített begyömöszölni mindent a bőröndökbe, amiből - bármennyire is szerettem volna mindent kivinni - néhány dolog kikerült a reptéren, mert a plusz egy bőrönd csak 50 rugóba került, de a plusz 7 kiló még 30-ba... Szóval miután átpakoltam a bőröndöket, kipakoltam belőlük, felszálltam a gépre én is és a két csomag is. :)

A bécsi reptéren láttam egy nagyon helyes fiút, és valahogy a szerencsének köszönhetően a gépen épp mögé keveredtem... Merthogy a lefoglalt helyemen ültek, és megkértek, hogy üljek a másik helyre, majd onnan is átküldtek a harmadik helyre, mert az egész sort elfoglalta egy arab család. Nah, de lényeg a lényeg... Ablak mellé kerültem (ezt szerettem volna), és ráadásul nem ült mellettem senki, plusz ugye a nagyon helyes fiú előttem... Csak nem olyan rossz jel... :) Ezt a felfedezésemet meg is osztottam a lányokkal, akik ugyanúgy a pozitívumot látták benne. :) 

Az út vége felé a két srác előttem el kezdett beszélgetni, én meg hallgattam őket, ill. néha kérdeztem én is. Fogalmam sincs, hogy hogy hívják a helyes fiút, de az kiderült, hogy szír, és itt tanul Dubai-ban. 

Amikor kiszálltunk a gépről hirtelen megtapasztaltam, hogy mit is jelent a 44 fok este 11-kor... Hááááááát... Pffff... Nem hideg... :) Ráadásul párás, úgyhogy a szemüvegem kb. fél másodperc alatt bepárásodott... :)

Még az utazás előtt megrendeltem egy "Marhaba meet and greet" szolgáltatást, ami azt jelenti, hogy várnak a reptéren, segítik felvenni a csomagjaidat, a vízumodat, ha ott veszed fel, külön sorba visznek, nem kell sorban állnod, szóval kísérgetnek végig. :) Egy nagyon kedves japán/kínai/koreai fiú kísérgetett, amikor az útlevél ellenőrzéshez értünk, akkor egy helyi pasi állt a pult mögött, aki nem volt annyira kedves... Volt útlevél ellenőrzés, és most vagy fényképet csináltak rólam, vagy a szememet scannelték... Próbáltam még az elején mosolyogni, de rám szólt, hogy ne mosolyogjak, és nyissam ki jobban a szemem... Pffff. :)

A Rita (kolléganőm) kijött értem a reptérre - ez nagyon kedves volt tőle, fogtunk egy "női" taxit, ahol nő a sofőr, és kb. úgy pakolgatta a 25 kilós bőröndjeimet, mintha 2 kilósak lettek volna, és bejöttünk a szállodába. :)

A szállodában nagyon kedvesek voltak, annyi kis probléma akadt, hogy közölték, hogy én fizetem a szobát... Mondtam, hogy igazából a cégnek kéne... Kisebb-nagyobb herce-hurca után megegyeztünk, hogy 3 éjszakát beterhelnek a kártyámon (még jó, hogy volt rajta elég pénz), ez 700 arab dirham (kb. 42 ezer forint), de csak beterhelik, nem emelik le, és ha sikerül vasárnap beszélnem a céggel, akkor majd visszaadják a pénzt... 
Miután ez megoldódott, feljöttünk a szobámba - ami egy egyszobás lakás, kb. 75 nm, konyha, fürdő, hálószoba, nappali - beszélgettünk még egy kicsit a Ritával, megmutatta, hogy működik az internet (kábeles, meg kell várni, hogy bejöjjön a szálloda weboldala, és ott kell csatlakozni, a kapcsolat vagy egy napig, vagy x adatforgalomig él), aztán ő ment fel a saját szobájába, én meg még kipakoltam, így otthoni idő szerint hajnal 2-kor, itteni idő szerint hajnal 4-kor feküdtem le... :) (kiszámolható, hogy 2 óra különbség van...)

Ez volt az "első napom", inkább a megérkezésem Dubai-ba. :)

Néhány kép a szobáról:

Nah, ígérgetem, ígérgetem, de csak eljutok oda, hogy el is kezdjem írni ezt a blogot...

Őszintén, nem az a nehéz, hogy írjak, csak hogy leüljek, és nekiálljak. :) Valahogy mindig van valami. :)

De akkor most vágjunk is bele... :)